Számos, fogyasztási cikkek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalat alkalmaz marketingakciókat, különféle promóciókat a vásárlások ösztönzése érdekében, ezekkel azonban sokszor komoly adókockázatoknak teszik ki magukat, mivel e konstrukciók adóbeli kezelésére máig nem született egységes, a hatóságok által minden esetben, garantáltan elfogadott gyakorlat - hívja fel a figyelmet a Deloitte.
A tanácsadó cég közleménye szerint különösen a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) szektorában működő gyártó és forgalmazó társaságok körében jellemző, hogy a vásárlások ösztönzésére marketingakciókat, promóciókat indítanak, amelyek során kuponok átadásával, pontgyűjtő akciókkal, ingyenes szolgáltatásokkal, vagy kedvezményekkel igyekeznek motiválni a fogyasztókat.
Kevés cég tudja ugyanakkor, hogy ezeknek az árengedményi konstrukcióknak az áfa-kezelése jelenleg nem egyértelmű Magyarországon, vagyis egyelőre nem létezik egységes, elfogadott értelmezési gyakorlat az egyes promóciók, kampányok szabályos adózására vonatkozóan - fejti ki a közleményben Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. A témának az ad aktualitást, hogy az elmúlt időszakban több különböző európai bírósági és magyar bírósági ítélet is született, amelyek befolyásolják az egyes konstrukciók adókezelését. A Deloitte tapasztalata szerint éppen az aktuális változásokra való tekintettel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is intenzívebben foglalkozik az effajta konstrukciók vizsgálatával.
Az érintett vállalkozások irányadó megoldás hiányában különféle egyedi adókezelési eljárásokat alkalmaznak a promóciókhoz kapcsolódóan, ám ezek nem megfelelő kialakítása a későbbiekben jelentős következményeket, bírságokat vonhat maga után - figyelmeztet a tanácsadó cég.
Az egyik leginkább jellemző konstrukció esetében a termék gyártója kupont, kedvezményre jogosító bónt, vagy jutalompontot ad a termékéhez kapcsolódóan, amelyet az értékesítési lánc végpontján lévő vevő válthat be valamilyen kedvezményre, későbbi vásárlása során. Ebben az esetben az értékesítési lánc tagjai a kedvezmény összegét általában adóköteles szolgáltatásnyújtás ellenértékeként számlázzák visszafelé a láncon keresztül, vagyis annak összege így térül meg számukra.
Az árengedmények, kedvezmények összegének szolgáltatásnyújtásként történő visszaszámlázása a releváns bírósági döntések alapján adózási kockázatokat rejthet magában, hiszen mind a hozzá kapcsolódó áfa levonása, mind annak a társasági adó szempontjából történő figyelembevétele megkérdőjelezhető. Kérdéses lehet továbbá az adott elszámolás személyi jövedelemadó kezelése is, mivel a kedvezményeket a gyártó/nagykereskedő, és nem a kiskereskedő adja közvetlenül a végfelhasználóknak (vagyis a magánszemély vevőknek).
Veszprémi István kiemeli: mindez különösen akut problémát jelenthet a különböző kedvezmények elszámolásában, szervezésében részt vevő társaságok - például a pontgyűjtő-akciókat üzemeltető, kuponokat beváltó társaságok - esetén, illetve azon társaságoknál, amelyek ténylegesen kedvezményt biztosítanak a végső vevők részére (jellemzően ilyenek az FMCG szektorban működő gyártó vagy importőr társaságok, amelyek a kuponok, bónok, pontok költségét végső soron viselik).
Egységes hatósági gyakorlat hiányában a cégek jelenleg csak abban bízhatnak, hogy a náluk rendszeresített adókezelési konstrukciót az adóhatóság egy későbbi esetleges ellenőrzés alkalmával megfelelőnek találja majd. Azon érintett vállalkozásoknak, amelyek az esetleges szankcióknak elébe menve a lehető legalacsonyabb kockázatra törekszenek, célszerű a hatóságokkal előzetesen egyeztetniük, és jóváhagyatniuk az általuk alkalmazott elszámolási módszert, illetve törekedniük arra, hogy az efféle ügyleteket a későbbiekben az áfa hatályán kívül eső elszámolásként értelmezzék, miközben az ügyletek számviteli kezelését is ennek megfelelően kell átalakítaniuk - tanácsolja a Deloitte.